Mit értünk alatta?

A hulladékcsökkentés átfogó szakkifejezés, melyet jelen esetben – mivel az Európai Hulladékcsökkentési Hét programjával a közvélemény lehető legszélesebb körét kívánjuk megszólítani – a hulladékmegelőzés szinonimájaként használunk.

A hulladékcsökkentés valójában két különböző fogalmat takar: a hulladékmegelőzést és az újrahasznosítás előkészítését.

A hulladékcsökkentés olyan intézkedések és akciók összességeként is meghatározható, melyeket még azelőtt kell megtenni, mielőtt egy alapanyag vagy késztermék szemétté válna. Ezen intézkedések célja, hogy csökkentse:

• a keletkező hulladékok mennyiségét
• a keletkezett hulladék környezetre és egészségre gyakorolt káros hatásait
• az alapanyagok és késztermékek károsanyag-tartalmát

A legjobb megoldás természetesen az volna, ha egyáltalán nem keletkezne hulladék!

Miért fontos?

A hulladékcsökkentés égető probléma az Európai Unió számára. Az elmúlt 40 évben megduplázódott a háztartási hulladék mennyisége és évenként további 1-2 százalékkal nő. Az Európai Unió tagországaiban 2009-ben az egy főre jutó hulladéktermelés 512 kg-ot tett ki. (Forrás: Eurostat). Ez a nagy mennyiségű hulladék a fenntarthatóságot figyelmen kívül hagyó gyártás és fogyasztás eredménye. A túlzott fogyasztás egyúttal a klímaváltozást is elősegíti.

A kezelendő hulladék mennyiségének növekedése miatt növelni kell az elszállítások számát és bővíteni kell a kezeléséhez szükséges infrastruktúrát is, ami igen jelentős többletterhet ró az illetékes helyi és regionális szervekre.

Érthető tehát, hogy a hulladékképződés megelőzése alapvető fontosságú a hulladékgazdálkodáson belül, és mindez arra is figyelmeztet bennünket, hogy természeti erőforrásaink végesek.

Ki vehet részt benne?

Bárki! Otthon, az irodában, az iskolában vagy akár vásárlás közben egy kis odafigyeléssel egészen egyszerű módon csökkenthetjük a hulladék mennyiségét!

Számos szervezetnek (hatóságok, államigazgatási szervek, egyesületek, civil, gazdasági, illetve ipari szervezetek, oktatási intézmények) fontos szerepe van abban, hogy a lakosság körében a hulladékmegelőzés ügye minél szélesebb ismertséget érjen el. Ezek a szervezetek úgynevezett „projektfejlesztőként” vehetnek részt az EWWR-ben, olyan vállalások, akciók bemutatásával, melyekkel helyi szinten növelni kívánják a lakosság környezettudatosságának szintjét.

Hulladékpiramis

A hulladékgazdálkodásnak öt szintje van:

1. Hulladékmegelőzés
2. Újrahasználatra előkészítés
3. Újrahasznosítás
4. Energetikai hasznosítás
5. Ártalmatlanítás (lerakás), mint legvégső megoldás

Ez a hierarchia, melynek alapján a hulladékmegelőzést elsődleges fontosságúnak kell tekinteni, az Európai Unió tagállamai számára kötelező irányelvként szolgál saját szabályozásuk kialakításához.

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét feladata a figyelem fokozott ráirányítása a hulladék keletkezés megelőzésének fontosságára, azaz mindenre, amit meg lehet és meg kell tenni ahhoz, hogy egy termék szemétbe dobását megakadályozzuk, és hogy a hulladék mennyiségét, valamint a keletkező hulladék káros hatásait is csökkentsük.

Módszerek

Hulladékcsökkentési módszerek

Néhány tipp:

• Műanyag szatyrok helyett használjunk újrahasználható bevásárlótáskákat!
• Ragasszunk „Nem kérek szórólapot” feliratot a postaládára!
• Ne hagyjunk ételmaradékot!
• Vásároljunk nagy kiszerelésben!
• Vásároljunk környezetbarát, újrahasználható vagy újratölthető termékeket!
• Igyunk csapvizet!
• Korlátozzuk a nyomtató használatát!
• Komposztáljunk!
• Adjuk tovább a használt ruhákat!
• A ritkán használt berendezéseket megvásárlás helyett kérjük kölcsön vagy béreljük!
• A termékeket, tartozékokat javíttassuk meg, ahelyett, hogy újat vásárolnánk!

Hulladékcsökkentés különböző élethelyzetekben

Munka közben

• Elsősorban e-mailben kommunikáljunk a fax vagy a postai levelezés helyett.
• Csak a valóban szükséges dokumentumokat nyomtassuk ki, állítsuk be a kétoldalas nyomtatást.
• A kiürült festékpatronokat ne dobjuk ki, töltessük újra. .
• Az irodában saját bögrénkből igyunk! A papírszemetes így nem telik meg műanyag poharakkal.
• Gyűjtsük össze a használt papírlapokat és azokra jegyzeteljünk!
• Részesítsük előnyben az újratölthető, újrahasználható, újrahasznosított vagy újrahasznosítható anyagokat, termékeket, amelyeken megtalálható az európai öko címke!
• Kávé vagy tea vásárlásánál inkább nagy tételben gondolkozzunk, ezzel kevesebb hulladékot termelünk és pénzt is megtakarítunk.
• Feleslegessé vált elektronikai berendezéseinket adjuk olyan vállalkozásoknak, amelyek még tudják azokat használni.
• Étkezéseknél a főzéshez válasszunk friss élelmiszereket, amelyek az agyoncsomagolt készételeknél egészségesebbek, ráadásul így kevesebb csomagolóanyag kerül a szemétbe.
• Olyan termékeket vásároljunk, amelyek rövid szavatosságúak. Fordítsunk nagyobb figyelmet a romlandó ételekre, tároljuk ezeket megfelelően (hűtőszekrényben, konyhaszekrényben), így kevesebb hulladék képződik.
• Igyunk csapvizet! Megtakaríthatjuk az ásványvízre költött összegeket és a környezetet sem terheljük az üres műanyag palackokkal.
• Házhozszállítás helyett vigyünk magunkkal légmentesen zárható ételhordót, italtárolót és a tartós, fém evőeszközöket, így kevesebb szemetet hagyunk majd hátra.

Vásárlásnál

• Válasszunk öko jelzéssel ellátott termékeket.
  Az európai vagy nemzeti öko címke egyfajta garanciát jelent a termék minőségére, valamint arra is, hogy előállítása környezetbarát módon történt. Érdemes nyitott szemmel járni, mert termékek százain található környezetbarát jelzés, például iskolai tankönyveken, szemeteszsákokon, háztartási termékeken, de még kávéfiltereken is.
• Kerüljük az agyoncsomagolt, eldobható, egyszer használatos termékeket!
  Vásárláskor érdemes olyan terméket választani, amelynek fogyasztása után kevesebb hulladékt képződik! Így nemcsak nyersanyagot takarítunk meg és csökkentjük a gyártás során keletkező károsanyag-kibocsátást, hanem pénzt is spórolhatunk.
• Nagyobb kiszerelésben vásároljunk!
  Nemcsak pénzt takarítunk meg, hanem a csomagolási hulladékot is minimalizáljuk, amely a háztartási szemét jelentős hányadát, 23%-ot tesz ki.
• Annyit vásároljunk, amennyire tényleg szükségünk van!
  Ha csak annyi élelmiszert veszünk, amennyit valóban elfogyasztunk, elkerüljük, hogy a felesleg szemétté váljon és egyúttal a pénztárcánkat is kíméljük.
• Műanyag szatyrok helyett használjunk újrahasználható bevásárlótáskákat!
  A bevásárlóközpontok eldobható szatyrait szemétre hajításuk előtt átlagosan 20 percig használják. Ez nemcsak azért probléma, mert felhasználásukat követően szinte azonnal hulladékká válnak, hanem azért is, mert ha nem megfelelő helyre dobjuk őket, azzal a környezetet is szennyezzük. A műanyag szatyrok, amelyek a tengerben kötnek ki, teknősöket, madarakat vagy delfineket ölhetnek meg, mert az állatok könnyen összetévesztik a táskákat a medúzákkal és lenyelik azokat.
• Válasszunk utántölthető termékeket!
  A környezetbarát utántölthető termékeket megtaláljuk a háztartási kellékek, kozmetikumok és bizonyos élelmiszerek sorában is.

Szabadidő eltöltése közben

• Takarékoskodjunk az elemekkel! A kisebb elektromos készülékeket csatlakoztassuk inkább a hálózatra, vagy használjunk újratölthető elemeket, amivel szintén pénzt spórolhatunk.
• Felesleges dolgokat ne vásároljunk! Erre különösen ünnepekkor figyeljünk oda: gondoljuk végig alaposan, mire van szükségünk, így elkerülhetjük a szükségtelen élelmiszer, dekoráció, ajándék vásárlását.
• Születésnapi ajándék vásárlásánál választhatunk nem tárgyi ajándékot is, ez lehet koncert vagy színházjegy, masszázs, de akár főzőtanfolyam is.

Az iskolában

• Iskolakezdésnél ellenőrizzük az előző évről megmaradt iskolaszerek állapotát, hátha akad köztük még használható. Vásárlásnál lehetőleg az öko címkével ellátott termékeket részesítsük előnyben, vagy azokat, amelyek tartósabbnak tűnnek.
• Válasszunk újratölthető írószereket, melyeket sokáig használhatunk.
• Az uzsonnát többször használható kemény dobozba rakjuk, az innivalót pedig palackban vigyük magunkkal.
• Csökkentsük a papírhulladékot úgy, hogy a lapok mindkét oldalára írunk.

Házimunka során

• Nem kell minden esetben megvenni, amire szükségük van. Gyakran elég, ha kölcsönkérjük, vagy kibéreljük.
• A veszélyes hulladékot speciális hulladékgyűjtőbe vigyük, vitessük!
• Minden olyan háztartási vegyi hulladékot, amely az otthonunkban termelődik (háztartási termékek, elemek, akkumulátorok, neoncsövek) vigyünk a legközelebbi szelektív hulladékgyűjtő ponthoz.

Kertészkedésnél

• A kertészkedéshez szükséges, csupán alkalmanként használt eszközöket béreljük ki vagy kérjük kölcsön szomszédunktól!
• Használjunk olyan műtrágyát, amely alkalmazkodik a biogazdálkodáshoz. Még jobb, ha elkezdünk otthon komposztálni és ezt a biomasszát használjuk a kertben tápanyag-utánpótlásra!

Otthon

• Válasszunk energiatakarékos izzókat, melyek 80 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak és hatszor, vagy akár nyolcszor tovább tartanak!
• Válasszunk tartósan használható termékeket az egyszer használatosak helyett, így sokkal kevesebb lesz a hulladék! Csak néhány ötlet: törlőkendő, borotva, pohár, újratölthető toll, tölthető elemek, stb.
• Mielőtt kidobunk valamit, gondoljuk végig az újrahasznosítás lehetőségeit!
• Tusfürdő helyett vásároljunk szappant, mert használata kevesebb csomagolási hulladékkal jár!
• Harcoljunk a papírhulladék hegyek ellen: ragasszunk postaládánkra „Nem kérek szórólapot” matricát.
• A háztartási szemét több mint 30 százaléka biológiailag lebomló hulladék (konyhai, kerti hulladék, hamu stb.). Komposztáljuk a biohulladékot, így kevesebb lesz a szemét mennyisége és kiváló tápanyaghoz jutnak növényeink.
• Próbáljuk újrahasznosítani, amit csak lehet! Az egy főre jutó elektronikai hulladék éves mennyisége 13-25 kg, mely gyakran környezetszennyező anyagokat, például ólmot és higanyt tartalmaz. Jusson eszünkbe használt dolgainkat, megunt bútorainkat olyan egyesületeknek adni, melyek ezek felújításából élnek. Gondoljuk végig: a szemétdombra került tárgyaink nagy része akár újrahasznosítható is lehet!
• Megunt ruháinkat ajándékozzuk jótékonysági szervezeteknek vagy barátainknak, családtagjainknak!
• Vásároljunk mosható pelenkát! Egy gyermek hároméves koráig 5-6000 darab pelenkát használ el, ami hozzávetőlegesen egy tonna szemetet jelent gyermekenként.

Kedvet kapott az újrahasznosításhoz? Ossza meg velünk ötleteit, saját módszereit!